Lakást szeretne vásárolni és az elérhető legkedvezőbb

hitelt

keresi? A lakáscélú állami ingatlan támogatások felfüggesztésével gyakorlatilag nem maradt alternatívája a deviza alapú lakáshiteleknek. A magas forint alapkamatnak köszönhetően a forint alapú lakáshitelek THM (teljes hiteldíj mutató) szintje jelenleg 12 % körül mozog, ami akár duplája is lehet a deviza alapú lakáshitelekhez képest. A 2008 év közepén devizahitelt igénylő adósok 2009-ben a saját bőrükön is érezhették a devizahitelek árfolyamkockázatának negatív következményeit is. A korábban kedvezőnek tűnő, alacsony havi törlesztő részlettel rendelkező hitelek egyik napról a másikra a hirtelen forint gyengülés következtében megfizethetetlenné váltak. Nagyon sok szabad felhasználású vagy lakáscélú jelzáloghitelt dőlt be annak következtében, hogy a hirtelen 20-25 vagy akár ennél is magasabb árfolyamgyengülés következtében az adósok egyszerűen képtelenek voltak fizetni a megemelkedett havi törlesztő részleteket. Devizahitel igénylése során mindig vegyük figyelembe a hitel árfolyamkockázatát is, azaz csak akkor vegyünk fel deviza alapú hitelt, ha egy 10-15 %-os árfolyamgyengülés esetén is nagy biztonsággal tudjuk majd fizetni a felvett hitel havi törlesztő részleteit. Egy gyenge forint árfolyamnál felvett deviza alapú hitel egy későbbi forint erősödés esetén akár jelentős nyereséget is okozhat, hiszen azok az adósok, akik 300 Ft-os árfolyamnál vették fel hiteleiket, azok most 10 %-al kevesebb tőke egyenleggel rendelkeznek és a havi részletek is már 10 %-al alacsonyabbak lehetnek. A deviza alapú hiteleknél megfigyelhető tehát, hogy az árfolyamkockázat pozitív következményekkel is járhat, tehát akár jelentős nyereséget is termelhet számunkra a futamidő alatt. Jelenleg a legkedvezőbb euró alapú lakáshitelek már 5,4 % THM szinttől elérhetőek, ami lényegesen kedvezőbb havi részleteket eredményez a forint alapú lakáshitelekhez képest.

Hitelkalkulátorok

segítségével számolhat több konstrukció közül.

Leggyakoribb formája, ha váltóval vagy más forgatható okmánnyal (pl. exportokmány) fedezett áruügyletnél a bank az okmányt leszámítolja, azaz diszkont módon - visszkeresettel vagy visszkereset nélkül - megveszi. Ebben az esetben az árut eladónak (szállítónak) nyújt hitelt (ide utalja az ellenértékét), de pénzének visszatérülését a váltó kiállítójától vagy elfogadótól várja. Ennél az ügyletnél az okmány szerint fizetésre kötelezett hitelképessége a meghatározó, a hitelképesség vizsgálatát tehát ebben a vonatkozásban kell elvégezni. Ezek az ügyletek rendszerint rövid lejáratúak.
elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a leszámítolási ügyletek körül előforduló legnagyobb botrányok elkerülhetőek lettek volna, ha az érintett bankok kielégítően győződtek volna meg a bemutatott
okmányok valódiságáról és Jogi megfeleléséről.

Követelések megvásárlása
Túl az előző pontban bemutatott értékpapírokon, egyéb pénzben teljesítendő szerződések és követelések megvásárlása sem ismeretlen a banki gyakorlatban. Ilyenkor a pénzintézet részben vagy egészben átveszi a jogosulttól a nyilvántartásokat, beszedési feladatokat, kockázatokat. Két fő formája a faktoring és a forfeting.

Faktorálás alatt a követelések megelőlegezését értjük, amikor az ügyfél követelésének bizonyos %-át a bank megelőlegezi és a követelések esedékességekor a bank és az ügyfél egymással elszámol. Faktoring esetén nem hitelnyújtás történik, hanem az eladó jogos járandóságának megelőlegezése zajlik. Lehet visszkereseti és visszkereset nélküli. Visszkereseti faktorálásnál a faktor a vevő kockázatát csak átmenetileg vállalja fel, hiszen a vevő nem fizetése esetén visszakövetelheti az eladótól a szerződésben szereplő összeget. A visszkereset nélküli faktorálásnál a faktor teljes egészében magára vállalja a vevőkockázatot, hiszen nemfizetés esetén is végleges fizetést teljesít az eladónak.

Nincs visszkereseti jog a forfetírozásnál, ami általában közép- és hosszú lejáratú ügyletekből származó követelések megvásárlását jelenti, es itt a forfetőr teljes mértékben átvállalja a kockázatot.

Forfetírozásnál a bank leszámítolja a követelést (sok esetben valóban egy váltó áll az ügylet mögött), ettől kezdve az ügylet pénzügyi kockázatai tejes mértékben őt terhelik, így az ügylet kockázatát részletezni különösben nem is kell. Nem ok nélkül kerülik még azok a bankok is a fortetírozást, amelyek különben nem idegenkednek a faktoringtől.

Áruvásárlási, személyi kölcsön, hitelkártya
Ezek a lakosság számára nyújtott hitelek a személyi, a háztartási vagy egyéb fogyasztási javak megvásárlásához, illetve egyéb kiadások finanszírozásához (fogyasztói vagy személyi kölcsönök) nyújtanak lehetőséget. Visszafizetésüket a felvevő rendszeres jövedelméből várja a bank, így annak igazolt mértéke meghatározó a kölcsön összegénél. Rendszeresnek mondható, hogy a lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzintézetek a hitelt felvevő személyén túlmenően annak házastársának, sőt kívülálló kezes bevonását is előírják a visszafizetésre kötelezettek közé.
Korábban már különbséget tettünk a hitel és a kölcsön között, de azt is kihangsúlyoztuk, hogy ezek megkülönböztetése a mindennapi életben nem olyan éles. Az eltérés tehát inkább elvi megközelítésű, de nem ez a helyzet azokkal a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, amelyekről most esik szó. Mind a hitel, úgy a kölcsön végeredményben egy valamikori pénzfolyósítást jelent, de vannak olyan hitelszerű formák is, amelyek alapján konkrét pénzfolyósításra talán soha nem kerül sor.

Hitelszerű kötelezettségvállalások
A bankgarancia: a bank kötelezettségvállalása arra, hogy bizonyos, a bank és ügyfele között létrejött szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezte vagy éppen elmaradása esetén a bank a kedvezményezettnek a szintén pontosan meghatározott összeget kifizeti. Látható, hogy a bankgarancia igen előnyös a kedvezményezett számára, ugyanis egy bizonytalan helyzetű adós helyett egy biztonságos bank garantálja ezek után a követelését.

A bankgaranciáról szóló szerződés alapján a bank garancianyilatkozatot ad ki, amelyben mindig pontosan meg kell jelölni - egyebek mellett -
 -  azokat a feltételeket, amelyek esetén a garancia alapján a bank teljesíteni köteles (pl. szabályos exportokmányok beérkezése, a vevő nemfizetése),
- a garantált összeget,
- az időtartamot, ameddig a garancia érvényes.
Fontos ismérve a bankgaranciának, hogy önálló kötelezettségvállalásnak minősül, tehát függetlenül az alapügyletről (pl. áruszállítás) szóló szerződésben foglaltak bekövetkeztéről vagy elmaradásától, a garancianyilatkozatban megnevezett feltételek bekövetkeztekor a bank köteles fizetni. Nem jelent tehát halasztást semmiféle kifogás, bármilyen jogos is az alapügylet szerint (pl. késedelmes vagy hibás teljesítés stb.).
A garanciáért a bank garanciadíjat kér. Mivel a garanciából a bank szándékától és akaratától függetlenül válhat hitel (ha a főadós helyett végül banknak kell helytállnia), ezért a garanciadíjnak ezt a hitelezési kockázatokkal megegyező rizikót is tükröznie kell.
A bankgaranciákat hiába keresnénk a mérleg bármelyik oldalán: ún. mérlegen kívüli tétel.

A bankkezesség: meglehetősen hasonló fogalom a bankgaranciához viszonyítva. Több országban a két fogalmat hivatalosan is szinomimnak tekintik és csak a garancia- vagy kezességi nyilatkozat részletes tanulmányozása után derül ki, hogy mire és hogyan vállalt kezességet az illető bank. A magyar jog szerint a kezesség enyhébb vállalás, mint a garancia, ugyanis járulékos kötelezettségvállalásnak minősül, ami azt jelenti, hogy az alapszerződést befolyásoló bármilyen jellegű változás (pl. mentesülés vagy halasztás, vis major stb.), befolyásolja a kezes teljesítését. Itt is tehát a kötelezett helyetti teljesítés az ügylet lényege, de nem teljesül függetlenül az alapügylettől.

A kezességnek általában két válfaja van:
- az egyszerű (vagy sortartó) kezesség, amikor a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a jogosult már megpróbálta a főkötelezettől a követelését beszedni, de ez nem jár sikerrel, valamint
- a készfizető kezesség, amikor a jogosult akár elsőként is a kezes ellen fordulhat.

A bankok nincsenek abban a kellemes helyzetben, hogy az első változat szerint a végtelenségig elhúzzák az időt a teljesítésig: a bankkezesség csak készfizető kezesség lehet. Ugyanez érvényes a váltón tett banki avalizalásra (bankával), ami szintén készfizető banki kezességet jelent.
A bankkezesség is mérlegen kívüli tétel. A bankkezességért felszámított díj kalkulációjához a bankgaranciánál leírtak az érvényesek.

 Mint a bankgarancia, úgy a bankkezesség is jövőbeli, függő kötelezettségvállalás. Megemlíthetjük itt még az akkreditívek fogalmát is, de ez inkább a bankok harmadik fontos tevékenységéhez, a fizetési forgalom katedrájához közelebb eső tétel.
negyedik csoport, amelyek szerint a széles értelemben vett hiteleket vettük számba, egy speciális forma, a lízing.

A devizahitelek igénylésénél általános szabály, hogy erős forintnál felvett hitel havi részletei egy későbbi forintgyengülés következtében jelentősen megemelkedhetnek.. Ennek következményeit szenvedik el most azok, akik korábban 150-155 Ft/CHF árfolyamnál vették fel svájci frank alapú lakáshitelel, vagy devizahitelüket. A részletemelkedés 30-40%-ot is eléri, de aki japán Yen alapú hitelt igényelt, akár 70-80%-os is lehet a törlesztő részletemelkedés.

Abban az esetben azonban, ha valaki devizahitelét gyenge forint árfolyam esetén igényli, akkor a későbbiekben, ha forint árfolyama normalizálódik, akkor jelentős árfolyamnyereséget érhet el. Az elemzők hosszabb távon 260-270 es euró árfolyamot várnak, ami a jelenlegi 300 – 310 es árfolyamhoz képest is 15 % - os erősödést, és havi részlet csökkenést eredményezhet.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gyenge forint árfolyam esetén megéri a devizahitel felvétel, hiszen egy 6-7 %-os forinterősödés is gyakorlatilag kamatmentessé teheti hitelünket.

Bárhogy is alakul, ne személyi kölcsönből akarjuk majd visszafizetni.